Rólam és műveimről

Legeza Ilona könyvismertetői Makkai Ádám munkáiról:

Cantio Nocturna Peregrini
– Variációk “A vándor éji dalá”-ra

Budapest, Corvina és Atlantis-Centaur, Chicago, 1996

Nemzetközi viszonylatban is páratlan és újszerű vállalkozás Makkai Ádámé: Goethe egyik leghíresebb költeményének, “A vándor éji dalának” eredeti szövegét angol, francia és magyar nyersfordítását, majd klasszikus magyar műfordítását, illetve angol és orosz átköltését nyújtja benne, hogy azután e szövegekhez ún. “anaszémiákat” csatoljon, vagyis a Goethe-szöveg keltette-indukálta olyan verseket, amelyek mintegy körbejárják, a művészet eszközeivel és módján értelmezik az alapszöveget. Természetesen ezek az anaszémiák is többnyelvűek, németül, franciául, latinul, spanyolul és oroszul “állják körbe” Goethe eredetijét. A kötet természetesen jóval több, mint Goethe-fordítások és parafrázisok gyűjteménye. Egyetlen hatalmas, multikulturális és multiliterális posztmodern verskompozíció is, egészen újszerű nyelvi-nyelvészeti szövegegyüttes, és igen érdekes, rejtett vita a dekonstrukció nyelvszemléletével is. – Irodalmárok, nyelvészek érdeklődésére kiemelten számító, de a “közolvasók” számára is ínyenc csemegét kínáló kiadvány.

Úristen! Engedj meghalni! Petőfi Sándor pokoljárása és megidvezülése

CET-Árgus, Budapest-Székesfehérvár, 2003
(két kiadást is megért)

Az elhíresült Morvai-expedíció – napjainkig vitatott – barguzini leletének (Petőfi Sándor feltételezett maradványai) kapcsán készült el az Amerikában élő Makkai Ádám nyelvészprofesszor és költő különös kötete. Már ismert tények és a képzelet szellemes összekapcsolásából négy irodalmi forgatókönyv köré rendeződik a fikció: a sebesült Petőfit egy török származású cári tiszt a Kaukázusba menekíti, majd onnan Szibériába kerül a költő, és végül Barguzinból a szellem világába, a tibeti Lhasszába. A forgatókönyveket lírai betétek (Petőfi “halála utáni” költészete és Petőfi István, Szendrey Júlia és Horváth Árpád “kiadatlan” versei), fiktív epika (Petőfi “útirajzai” és meditációi, Petőfi Zoltán és a költő “megmentője”, Karakamenszkij, valamint “hóhéra”, Dolgorecsnij naplói) köti össze; az eredmény egy izgalmas, vidám-drámai szituációkat “dokumentáló” történet, amely – Petőfi Sándor születése 180. évfordulója alkalmából – elgondolkodtató fordulattal zárja le a Petőfi-hagyatékot érintő vitát: a költő szellemisége az, amely tovább élt a segesvári csatavesztés után; és mindaddig élni fog, míg egyetemes küldetését a világszabadságért folytatott harcban be nem végezheti. A sokműfajú – drámát, prózát, lírát elegyítő – kötet irodalomtörténeti szempontból és prózaesztétikai szempontból is érdekes olvasmány.

Jézus és a démonok imája
– összegyűjtött versek (1952-2005)

Tinta kiadó, Budapest, 2005

A Chicagóban élő, kozmopolita, de magyarságát mélyen megélő nyelvész, költő, Makkai Ádám hetvenedik születésnapjára, fél évszázados írói jubileumát ünnepelve jelent meg verseinek gyűjteményes kiadása. Az idehaza sokak számára ismeretlen, emigránsnak számító szerző munkássága előtt tisztelgő kötetben az 1952 és 2005 között született versei találhatók, így tartalmazza a Magyarországon korábban megjelent műveit is. A címadó Jézus és a démonok imája című ciklus kivételével (amelyben 1989-től 2004-ig terjed aversek keletkezési dátuma) időrendi sorrendben találjuk az egyes köteteket: Szomj és ecet (1956); K2 = 13 [Ká a négyzeten egyenlő tizenhárommal] (1967); Cantio Nocturna Peregrini (1996); Petőfi Sándor halála után írott költeményei (2002); Az erő (2002). Makkai verseit olvasva meggyőződhetünk, mennyire otthon van nyelvünk legtisztább művészi rétegeiben. Költészetét rendkívüli formakultúra és nyelvi leleményesség jellemzi; nem egyszer szabadszájú Babits-ként emlegették. Mélységes Istenbe vetett hit a mozgató ereje, de világnézetét egyetlen egyház sem befolyásolta annyira, mint Rudolf Steiner antropozófiája – áll a fülszöveg ismertetőjében. Az elmúlt évtizedekben keletkezett kritikákat, Makkai Ádám külföldi és hazai fogadtatását tekinti át Neményi László idézetekben bővelkedő zárótanulmányában (“Tekintélyromboló forradalmiság és hagyománytisztelet Makkai Ádám költészetében”). A függelékben Cs. Szabó László, Illyés Gyula,Weöres Sándor és Vas István Makkai Ádámhoz írott leveleit olvashatjuk kéziratos formában.


Makkai Ádám: KUTYAPEST

Megjelent a szerző 75. születésnapja alkalmából az Erdélyi Hiradó (Előretólt Helyőrség Irodalmi Páholy) gondozásában.

Válogatta és szerkesztette, az utószót írta Orbán János Dénes:

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.